Bosch Homecom Easy Alkalmazás; Adaptív Fűtési Jelleggörbe - Bosch Src 100 Rf Installations- Und Bedienungsanleitung

6.3 Bosch HomeCom Easy alkalmazás
Az alkalmazás használatához a K 30 RF/K 40 RF egységnek
kapcsolódnia kell az internethez.
A Bosch HomeCom Easy alkalmazással áttekintheti az egész
helyiségenkénti szabályozást és a kanapéjáról kényelmesen
beállításokat hajthat végre.
Az alkalmazás letölthető a megfelelő App-Store-ból (Bosch HomeCom
Easy keresése).
A Bosch HomeCom Easy alkalmazás használata opcionális, azonban
további funkciókat és lehetőségeket kínál.
• Helyiségenkénti szabályozás csatlakoztatása a rendszerrel és
kezelése
• Helyiségenkénti szabályozás csoportosítása egy helyiségben
• Helységnevek és a helyiségenkénti szabályozás helyiség-
hozzárendelésének módosítása
• A helyiséghőmérséklet kívánt értékének módosítása
• Időprogram (heti profil) módosítása
• Mért helyiséghőmérsékletek megjelenítése
• A mért levegő páratartalmának megjelenítése (padlófűtés
helyiségenkénti szabályozás esetén)
• Billentyűzár (gyermekzár) aktiválása
• Üzemmód (automatikus üzem/kézi/ki) váltása
• Padlófűtés helyiségenkénti szabályozás esetén: helyiségek kizárása
a hűtési üzemből, például fürdőszoba
• ...
Az alkalmazások folyamatosan módosításra kerülnek. Ezért
módosítások és bővítések bármikor lehetségesek.
6.4 Adaptív fűtési jelleggörbe
Ha a Egy. helységszab. szabályozási mód van kiválasztva, az Adaptív
fűtési jelleggörbe funkció aktív. Az előremenő hőmérséklet
meghatározása automatikusan és az igénynek megfelelően történik.
• Automatikus
A klasszikus fűtési jelleggörbe-paramétereket mint pl. talp- és
végpont nem kell megadni.
• Igény szerint
A rendszer öntanuló módon és folyamatosan meghatározza a
szükséges fűtési jelleggörbét, hogy garantálja a helyiséghőmérséklet
kívánt értékét és a lehető legjobb hatásfokkal működtesse a
hőtermelőt. Változó peremfeltételek esetén a rendszer mindig az új
adottságokhoz igazodik.
A hőtermelők hatékonyságában jelentős szerepet játszik az előremenő
és visszatérő hőmérséklet. A hőtermelő, hőszivattyú vagy a
kondenzációs készülék típusától függően az előremenő és visszatérő
hőmérsékletek eltérő súlyozással bírnak.
• Az előremenő hőmérséklet jelentősen befolyásolja a hőszivattyúk
hatékonyságát.
– Az előremenő hőmérséklet csupán 1 K-nel történő csökkentése
például egy levegő-víz hőszivattyú esetén kb. 2–4%
(készülékfüggő) hatékonyság-növekedést eredményez.
– A visszatérő hőmérséklet 1 K-nel történő csökkentése csupán kb.
1% (készülékfüggő) hatékonyság-növekedést eredményez.
• A kondenzációs készülékek különösen hatékonyak, ha kondenzálódó
területen működnek és így kihasználják a kondenzációs hatást.
Ehhez a visszatérő hőmérsékletnek a lehető legalacsonyabbnak kell
lennie. A visszatérő hőmérséklet 5 K-nel történő csökkentése egy
kondenzációs készülék esetén kb. 2% (készülékfüggő) hatékonyság-
SRC 100 RF – 6721856014 (2024/11)
növekedést eredményez. A visszatérő hőmérséklet ezért különösen
fontos.
Ebből a szabályozás céljaként a hatékonyság és a kényelem érdekében
az alábbiak következnek:
• Hőszivattyú hatékonysága: az előremenő hőmérsékletet a lehető
legalacsonyabban kell tartani
• Kondenzációs készülék hatékonysága: lehetőleg kondenzálódó
területen működtetni
• Kényelem: az előremenő hőmérséklet olyan magas, amennyire
szükséges a kényelem biztosítása érdekében.
A helyiséghőmérséklet felhasználó által beállított kívánt értéke a
mindenkori helyiségekben úgy érhető el, hogy a rendszer az előremenő
hőmérsékletet megfelelően kiigazítja. Ha a felhasználó a
helyiséghőmérséklet kívánt értékét például 20 °C-ról 21 °C-ra növeli,
valamivel magasabb előremenő hőmérsékletre van szükség. Az
előremenő hőmérséklet ebben a pillanatban például 30 °C-ról 32 °C-ra
változik. A helyiséghőmérséklet kívánt értékének csökkenése például
20 °C-ról 19 °C-ra ezzel szemben az előremenő hőmérséklet
csökkenését idézné elő például 30 °C-ról 28 °C-ra.
Indítás után a rendszer minden helyiségnél (helyiségenkénti
szabályozás) egyedileg megtanulja az optimális fűtési jelleggörbét. Az
indítási pont (fűtési jelleggörbe az adaptáció előtt) ekkor mindig
ugyanaz:
• Talppont: T = 20 °C, ha T
VL A
• Végpont: Maximális fűtőkör-hőmérséklet, ha T
beállítható a UI 800 rendszerszabályzóban)
• Tervezési helyiséghőmérséklet: 20 °C
A hőtermelőtől származó adatok (például az aktuális előremenő
hőmérséklet) és a helyiségenkénti szabályozástól származó adatok
(például a helyiség-hőmérséklet kívánt értéke és a mért helyiség-
hőmérséklet) alapján minden helyiségre vonatkozóan megismerhető a
hőszükséglet és így a szükséges előremenő hőmérséklet. Normál
esetben a kezdeti tanulási folyamat már néhány nap múlva befejeződik.
ϑ / °C
VL
50
45
40
35
30
25
20
+20 +10
0010047182-001
18. ábra Fűtési jelleggörbe az illesztés előtt és után (leegyszerűsítve)
Előremenő hőmérséklet
ϑ
VL
Külső hőmérséklet
ϑ
A
[1] Fűtési jelleggörbe az illesztés előtt
[2] Példa fűtési jelleggörbe az illesztés után
Részletes működési leírás
= 20 °C
= -15 °C (pl. 45 °C,
A
0 –10 –20
ϑ
A
1
2
/ °C
111